Ötszáz
esztendeje volt már, hogy a hunok elváltak a magyaroktól, és elindultak új
hazát keresni. Ötszáz esztendő alatt a magyarok is megszaporodtak
Szittyaországban, és elég erősnek érezték magukat arra, hogy Attila örökét
meghódítsák.
Mielőtt
elindultak volna a nagy útra, a nép öregjei, vezérei, táltosai összeültek
tanácsot tartani.
Hét törzsből
állt akkor a magyarság. Mindegyiknek megvolt a maga külön vezére, és egyik se
avatkozott a másik dolgába. Bizony, ez nem volt jó olyan nemzetnek, amely
harccal, háborúval akart új hazát szerezni.
A darumadarak
is vezért választanak maguknak, mikor útra kelnek, mondták a nép bölcsei,
nekünk is egy fejedelem kell, akinek mindenki szót fogadjon. - A hét törzs hét
vezére közül Álmost választották meg a magyarok fejének, aki legöregebb és
legbölcsebb volt köztük. A hét vezér aztán megvágta karját, és vérét egy
serlegbe folyatta, annak jeléül, hogy amit fogadnak, vérükkel, életükkel is
megvédelmezik.
Álmos aztán
öregsége miatt fiára, Árpádra bízta a főhatalmat. Elindultak, s el is jutottak
hegyeken, vizeken, ellenséges országokon keresztül, egészen addig a földig,
amely Attiláé volt valaha. Lassú és sokáig tartó út volt ez. Elöl lovagoltak a
fegyveres vitézek, utánuk következtek a négykerekű ökrös szekereken a nők és a
gyermekek. Ezek között terelgették a szolgák az óriási nyájakat, marhákat,
juhokat, amelyek tejjel és hússal látták el a vándorló népet.
Amely ország
népe barátságosan fogadta őket, azon békességgel haladtak át, ahol ellenük
szegültek, ott karddal nyitottak utat maguknak.
Így értek el
a sok harc és hosszú pihenők közt a Vereckei-szorosig.
A rege
szerint, mikor odáig értek, seregestül csaptak le rájuk a táborukat kísérő
turulmadarak, s karmaikkal, csőrükkel vagdalkozva kényszerítették őket, hogy ne
kanyarodjanak észak felé, hanem a hegyszoroson át nyomuljanak be mai hazájukba.
Árpád seregei Munkács váránál ereszkedtek le a síkra, ott tartottak pihenőt.
Álmos itt meghalt, eltemették, Árpád fejedelem pedig megkezdte a honfoglalás
nagy munkáját. Rendbe szedte seregét és népét, erről nevezték a helyet Munkácsnak.