Matuzsál

Egy falun ment végig egy obsitos katona, hát meglátott egy öregembert, aki az ablak alatt a padkán ült és rít. Odament hozzá az obsitos, azt mondja: - Mér rí maga öreg? - Megvert apám. - Még magának az apja is él? - ÉI bizony. - Hol van? - Fát vág odabent az udvarban. Bement hozzá az obsitos, rákérdez: - Hány éves maga, bácsi? - Én azt nem tudom megmondani, hogy hány éves vagyok, ha csak apám meg nem tudja mondani. - Még magának is él az apja? - ÉI bizony. - Hol van? - Ott van a kazalnál, a kocsira rakja a takarmányt. Odamegy az obsitos, azt mondja: - Öreg, maga hány éves? - Ó, ha én azt meg tudnám mondani! De menjen az apám hoz, hátha ö meg tudja mondani! - Még magának is él az apja? - Él. - Hol van? - Az istállóban a jószágokot gondozza. Bemegy az istállóba az obsitos, kérdez; ott is: - Hány éves maga bácsika? - Haj, ha én azt meg tudnám mondani! Ha csak apám meg nem tudja mondani. - Még magának is él az apja? - ÉI. - Hol van? - Odabent a konyhán ebédel. Bemegy az obsitos a konyhába, hát az asztalszögben ül egy nagyon öreg ember. Kérdezi azt is: - Hány éves maga? - Hatszázhatvankilenc éves vagyok, én vagyok Matuzsálem.